Fűtéskorszerűsítés 2025-ben

A fűtéskorszerűsítés ideális időpontját több tényező is befolyásolja, de vannak olyan jelek és körülmények, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy eljött az idő a váltásra. Az alábbi esetekben különösen érdemes megfontolni a beruházást: 

Elavult, energiapazarló fűtési rendszer: Ha otthonodban még mindig régi, több évtizedes kazán vagy konvektor működik, valószínűleg sokkal több energiát használsz el, mint amennyi valóban szükséges lenne. Az ilyen rendszerek fenntartása nemcsak költséges, hanem környezetkárosító is lehet.

Magas fűtésszámlák: Ha a téli hónapokban jelentős kiadással jár a lakás fűtése, érdemes utánajárni, hogy egy korszerűbb megoldás hosszú távon mennyit spórolhat számodra.

Kényelmetlen vagy egyenetlen fűtés: Ha gyakran tapasztalod, hogy egyes helyiségek túlfűtöttek, míg mások hűvösek maradnak, az a rendszer hatékonyságának hiányára utal. A korszerű rendszerek jobb hőelosztást és szabályozhatóságot kínálnak.

Felújítás vagy ingatlanvásárlás előtt: Ha nagyobb felújítást tervezel vagy új ingatlanba költözöl, érdemes már a munkálatok kezdetén betervezni a fűtéskorszerűsítést is. Így nemcsak pénzt takaríthatsz meg, hanem időt és energiát is spórolsz a későbbi átalakításokkal.

Állami vagy EU-s támogatások elérhetősége: Ha épp elérhető valamilyen vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel korszerűsítésre, az kiváló alkalom lehet a beruházásra. Ezek az ösztönzők jelentősen csökkenthetik a kezdeti költségeket. 

A fűtéskorszerűsítés nem csupán egy technikai beavatkozás, hanem hosszú távra szóló döntés, amely komoly anyagi és energetikai következményekkel jár. Éppen ezért érdemes alaposan megtervezni minden lépését, hogy a beruházás valóban megtérüljön és optimális komfortérzetet biztosítson az otthonodban. A következő előkészületek elengedhetetlenek a sikeres kivitelezéshez:

Energetikai vizsgálat elvégzése

Az első lépés mindig az ingatlan állapotának objektív felmérése. Egy hőtechnikai szakember segítségével feltérképezhetők azok a pontok, ahol a legnagyobb a hőveszteség – például rosszul szigetelt falak, ablakok vagy padlók. Ez alapján sokkal könnyebb kiválasztani a rendszer típusát és méretezését.

Személyre szabott fűtési igények meghatározása

Nem létezik univerzális megoldás: más rendszer szükséges egy kis alapterületű, jól szigetelt lakásba, és más egy többgenerációs családi házba. Fontos figyelembe venni az épület adottságait, a szigetelés minőségét, a helyiségek elrendezését és az ott élők szokásait is.

Pénzügyi keretek átgondolása

Minden korszerűsítési projekt költségvetést igényel. Érdemes már az elején számolni az anyagköltséggel, a munkadíjjal, a várható megtérülési idővel, valamint utána kell járni az esetlegesen igénybe vehető támogatásoknak, vissza nem térítendő forrásoknak vagy kedvezményes hiteleknek.

A megfelelő technológia kiválasztása

2025-ben már számos korszerű fűtési megoldás közül választhatunk: hőszivattyúk, kondenzációs gázkazánok, elektromos fűtőpanelek vagy akár hibrid rendszerek is szóba jöhetnek. A választást nagyban befolyásolja az ingatlan típusa, a rendelkezésre álló energiaforrások és a jövőbeni költségek.

Megbízható kivitelező kiválasztása

A kivitelező személye vagy csapata meghatározó a projekt sikerében. Javasolt több ajánlatot is bekérni, utánajárni a referenciáknak, és előny, ha az adott szakember a kiválasztott rendszer telepítésében tapasztalt.

A körültekintő előkészítés nemcsak a beruházás megtérülését segíti elő, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy az új fűtési rendszer hosszú éveken át megbízhatóan és gazdaságosan működjön. 

A korszerű fűtési rendszerre való átállás nem csupán energiatakarékos döntés, hanem az otthon teljes működését és komfortját is új szintre emeli. Egy elavult rendszer nemcsak pazarló és költséges, de a beltéri hőérzetet is negatívan befolyásolhatja. Ezzel szemben a modern fűtéstechnológiák számos előnyt kínálnak – a pénzügyi megtakarítástól kezdve a környezeti hatások csökkentésén át egészen az okosvezérlés kényelméig.

Jelentősen csökkenthető a fűtésszámla

A korszerű rendszerek – például a hőszivattyú, kondenzációs kazán vagy hibrid megoldások – akár 30–50%-kal is mérsékelhetik az éves fűtési költségeket. Az energiatakarékos működés különösen fontos a bizonytalan rezsiárak időszakában.

Fenntarthatóbb működés, alacsonyabb kibocsátás

Az új rendszerek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, és sok esetben akár részben megújuló energiával is működnek. Ez nemcsak a környezet védelme szempontjából előnyös, hanem a jövőbeni energetikai előírásoknak való megfelelés miatt is.

Nagyobb kényelem, modern vezérlés

A mai fűtési rendszerek gyakran már okoseszközökről is vezérelhetők. A programozható termosztátokkal és távvezérléssel nemcsak a hőmérséklet szabályozása válik pontosabbá, hanem az energiafelhasználás is optimalizálható.

Emelkedő ingatlanérték

Egy energiatakarékos, modern fűtésrendszerrel felszerelt otthon értéke hosszú távon is magasabb lehet. Ez különösen fontos, ha később eladásra vagy kiadásra kerül sor – az energiahatékonyság ma már komoly szempont a vevők és bérlők számára is.

Javuló közérzet

Egy korszerű rendszer nemcsak csendesebben és egyenletesebben működik, hanem egészségesebb beltéri klímát is biztosít. Megszűnnek a túl hideg vagy túlfűtött helyiségek, és csökkenhet a por- vagy allergénterhelés is, különösen, ha a rendszer megfelelő szűréssel párosul.

2025-ben a korszerű fűtési megoldások választéka szélesebb, mint valaha. Fontos, hogy az új rendszer illeszkedjen az ingatlan adottságaihoz és a lakók igényeihez. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb és leghatékonyabb megoldásokat, amelyekkel a fűtéskorszerűsítés valódi eredményeket hozhat. 

A korszerű fűtési rendszerek alatt olyan technológiákat értünk, amelyek energiatakarékosak, környezetkímélőek, és lehetőséget adnak az automatikus vezérlésre. Ide tartoznak például a hőszivattyúk, kondenzációs kazánok, modern elektromos fűtőpanelek, padlófűtési rendszerek, valamint az ezekhez kapcsolható okostermosztátok. Ezek a rendszerek nemcsak hatékonyabbak, hanem kényelmesebben szabályozhatók is, akár távolról is. 

A legelterjedtebb korszerű fűtési megoldások:

• Levegő-víz hőszivattyú – ideális padlófűtéssel vagy alacsony hőmérsékletű radiátorokkal kombinálva.

• Talajszondás hőszivattyú (geotermikus) – különösen hatékony, de nagyobb beruházást igényel.

• Kondenzációs gázkazán – a hagyományos gázkazánok korszerűbb, takarékosabb változata.

• Padlófűtés – egyenletes hőelosztás, alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel.

• Fűtésre optimalizált split klíma – gyors telepítés, hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas.

• Elektromos fűtőpanelek – zónás fűtés kialakítására kiváló, főként kisebb lakásokban.

• Infrapanel – kellemes sugárzó hő, alacsony karbantartási igény.

• Okostermosztátok és zónavezérlők – precíz szabályozhatóság, távvezérlés lehetősége.

• Hibrid rendszerek – például hőszivattyú és gázkazán kombinációja, alkalmazkodva a külső hőmérséklethez.

• Napelemmel kombinált fűtés – a megtermelt villamos energia elektromos fűtésre is használható. 

Nem minden fűtéskorszerűsítés igényel teljes rendszercserét. Már az is komoly előrelépés lehet, ha a meglévő fűtésrendszert intelligens vezérléssel egészítjük ki. Az automatizáció lényege, hogy a fűtés pontosan akkor és ott működjön, ahol és amikor valóban szükség van rá – se előbb, se később, se feleslegesen.

Modern okostermosztátok, zónavezérlők és mozgásérzékelőkkel összekötött időzítők segítségével akár minden helyiség egyedileg szabályozható. Ez azt jelenti, hogy például a nappali csak akkor fűt, amikor otthon tartózkodunk, míg a hálószobát csak este melegítjük fel, amikor valóban használjuk.

Az automatizált rendszerek jellemzően egy központi vezérlőegységgel működnek, amely lehet akár egy kis méretű, könnyen kezelhető intelligens eszköz is. A vezérlés történhet mobilalkalmazással, wifin keresztül vagy akár hangutasítással is. A mai rendszerek nagy része vezeték nélküli, így utólagos beépítés esetén sincs szükség falbontásra vagy kábelcsatornák kialakítására. 

Az automatizáció előnyei:

• Pontosan szabályozható hőmérséklet minden helyiségben

• Csak akkor működik a fűtés, amikor szükség van rá – elkerülhető a túlfűtés

• Okostelefonról távolról is irányítható

• Energiamegtakarítás akár 15–30%-kal évente

• Gyorsan megtérülő beruházás, jelentősen kisebb költséggel, mint egy új kazán beszerzése

Ez a megoldás különösen hasznos lehet azok számára, akik nem szeretnék vagy nem tudják teljesen lecserélni a fűtésrendszert, viszont fontos számukra az energiatakarékosság és a kényelem. A fokozatos korszerűsítés első lépéseként az automatizáció ideális kiindulópont lehet.

A hőszivattyú az egyik legmodernebb és leginkább energiahatékony megoldás otthonok fűtésére – és akár hűtésére is. Működési elve, hogy a környezetben – levegőben, talajban vagy vízben – elraktározott hőenergiát gyűjti be, és azt elektromos áram segítségével továbbítja az épület belső tereibe. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy a felhasznált energia 70–80%-át a természetből nyerje ki, csupán 20–30% villamos energiára van szükség a működtetéséhez.

A hőszivattyúk előnye, hogy nemcsak télen biztosítanak hatékony fűtést, hanem nyáron hűtésre is alkalmazhatók – így egész évben gondoskodnak az ideális beltéri hőmérsékletről. 

A hőszivattyús rendszerek típusai:

• Levegő-levegő hőszivattyú

• Levegő-víz hőszivattyú

• Víz-víz hőszivattyú

• Talaj-víz hőszivattyú (geotermikus) 

Előnyök:

• Kiemelkedő hatékonyság – egyes rendszerek akár 4–6-szor annyi hőenergiát képesek előállítani, mint amennyi villamos energiát felhasználnak (SCOP érték 4–6).

• Hűtési lehetőség – sok típus nyáron is használható, így klímaberendezést is kivált.

• Zöld energiahasználat – alacsony károsanyag-kibocsátás, különösen ha napelemes rendszerrel kombinálják.

• Alacsony üzemeltetési költségek – jól szigetelt épület esetén jelentős rezsimegtakarítás érhető el.

• Rugalmas alkalmazhatóság – padlófűtéssel, falfűtéssel, fan-coilokkal és alacsony hőmérsékletű radiátorokkal is kompatibilis.

• Hosszú élettartam – a rendszerek jól karbantartva akár 20–25 évig is megbízhatóan működnek. 

Fontos szempontok és hátrányok:

• Magasabb beruházási költség – a rendszer kiépítése jelentős befektetést igényel, különösen a talajszondás vagy víz-víz típus esetén.

• Hideg időben csökkenő hatékonyság – különösen levegő-víz rendszereknél, ahol -15–20 °C alatt kiegészítő fűtésre lehet szükség.

• Elektromos energiafüggőség – bár alacsonyabb fogyasztás mellett működik, a villamos energia rendelkezésre állása alapfeltétel.

• Radiátorokkal való használat kompromisszumokat igényelhet – a hagyományos radiátorokhoz jellemzően magasabb vízhőmérséklet szükséges, ami rontja a hatékonyságot. Ezért ha nem kerül sor padlófűtés kiépítésére, erősebb hőszivattyúra lehet szükség. 

Mikor ideális választás?

A hőszivattyús fűtés akkor a leghatékonyabb, ha az ingatlan jó energetikai állapotban van – például korszerű szigeteléssel, modern nyílászárókkal, és alacsony hőveszteséggel. Ha ezek adottak, a hőszivattyú már középtávon is megtérülhet. Napelemes rendszerrel kombinálva akár teljesen rezsimentes fűtési megoldás is kialakítható. 

Az elmúlt évek technológiai fejlődésének köszönhetően a fűtésre optimalizált klímaberendezések egyre népszerűbbé váltak azok körében, akik hatékony, gyorsan beépíthető és költségtakarékos megoldást keresnek otthonuk fűtésére. Különösen előnyös lehet olyan ingatlanok esetében, ahol nincs kiépített központi fűtési rendszer, vagy nem megoldható a gázalapú fűtés kiépítése.

A korszerű inverteres split klímák működésük során nem hagyományos elektromos fűtőszálat használnak, hanem hőszivattyús elven működnek. Ez azt jelenti, hogy a külső levegőből vonnak ki hőenergiát, majd ezt egy kompresszor segítségével juttatják el a beltéri egységhez, amely felmelegíti a helyiség levegőjét. A modernebb modellek már -15 és -20 °C külső hőmérséklet mellett is megbízható fűtési teljesítményt nyújtanak, így nemcsak kiegészítőként, hanem fő fűtési megoldásként is szóba jöhetnek, főként enyhébb teleken vagy jól szigetelt lakásokban. 

Előnyei:

• Kedvező telepítési költség – nincs szükség csövek, radiátorok, kazán vagy kémény kialakítására, ezáltal a beruházási összeg is alacsonyabb.

• Gyors telepítés – akár egy nap alatt felszerelhető, minimális bontási munkával.

• Fűtés és hűtés egy eszközzel – egész évben használható, nyáron hűt, télen fűt.

• Energiatakarékos működés enyhe időjárás mellett – az átmeneti hónapokban kimagasló hatékonysággal működik.

• Zónás fűtés kialakítása – minden helyiséghez külön klímát lehet beépíteni, így pontosan szabályozható, hol mennyi hőt használunk. 

Hátrányai:

• Korlátozott hatékonyság extrém hidegben – tartós -10 °C alatti időjárás esetén csökken a hatékonyság, így kiegészítő fűtésre lehet szükség.

• Csak lokális fűtés – egy beltéri egység legfeljebb egy helyiséget tud hatékonyan ellátni, így nagyobb ingatlanokban több egységre lesz szükség.

• Nagyobb energiafelhasználás extrém időszakokban – ha nem megfelelő a szigetelés, a készülék gyakrabban dolgozik, ami megemeli a villanyszámlát.

• Huzathatás és zajszint – a forró levegő befújása érzékelhető lehet, bár a modernebb modellek csendesebbek és kifinomultabb légmozgást biztosítanak. 

Mikor ajánlott?

A klímás fűtés ideális lehet kisebb lakásokban, átmeneti fűtésként, vagy más fűtési rendszer kiegészítéseként. Jó választás lehet nyaralókban, albérletekben, vagy olyan otthonokban, ahol fontos a gyors kivitelezés és az alacsony telepítési költség. Társasházi lakások esetében, ahol nincs lehetőség kéményes vagy gázos fűtés kialakítására, gyakran ez az egyetlen hatékony alternatíva. 

A napelemek önmagukban nem fűtenek, mégis kulcsszerepet játszhatnak az energiatakarékos és fenntartható otthoni fűtés megvalósításában. A napelemes rendszer által termelt villamos energia ugyanis kiválóan felhasználható korszerű elektromos fűtési megoldások, például hőszivattyúk, infrapanelek vagy elektromos fűtőpanelek működtetésére – sőt, akár a használati melegvíz előállítására és a háztartás teljes energiaellátására is alkalmas lehet.

A megújuló energiaforrásból származó árammal működtetett fűtés egyik legnagyobb előnye, hogy hosszú távon drasztikusan csökkenthetjük a rezsiköltségeket, sőt akár teljesen ki is válthatjuk a fosszilis energiahordozókra való rászorultságot. Ha például egy jól szigetelt épületet padlófűtéssel, hőszivattyús hőtermeléssel és megfelelő kapacitású napelemes rendszerrel látunk el, szinte teljesen önellátó, zéró károsanyag-kibocsátású fűtési rendszer alakítható ki. 

Lehetséges megoldások napelemes támogatással:

Hőszivattyú + napelem kombináció:

Ez a leghatékonyabb, hosszú távon megtérülő párosítás. A napelemek megtermelik az áramot, a hőszivattyú pedig ezzel biztosítja a fűtést és a hűtést. Ideális padló-, fal- vagy mennyezetfűtéssel kombinálva. Egy jól méretezett rendszer esetén a fűtés szinte nulla költséggel működtethető, a károsanyag-kibocsátás pedig elhanyagolható.

Elektromos fűtőpanelek, infrapanelek napelemes ellátással:

Egyszerűbb, gyorsan telepíthető fűtési megoldások kisebb ingatlanokhoz, nyaralókhoz vagy zónás fűtéshez. Az ilyen rendszerek önmagukban sokkal több áramot fogyasztanak, mint a hőszivattyúk, ezért kizárólag napelemes támogatással éri meg hosszú távon használni őket.

Napkollektoros vízfűtés:

Bár nem napelem, hanem napkollektoros technológia, mégis érdemes megemlíteni. A napkollektorral melegített víz rásegítő megoldásként alkalmazható padlófűtéshez vagy használati melegvízhez. Önálló fűtésként azonban ritkán elegendő, leginkább támogatásként jöhet szóba.

Előnyök:

• Jelentős rezsicsökkentés – megfelelő méretezés esetén a fűtés teljes költsége nullára redukálható.

• Energiafüggetlenség – kevesebb kitettség az áram- és gázárak ingadozásának.

• Környezetbarát működés – megújuló energiára épül, nincs helyi szén-dioxid-kibocsátás.

• Ideális újépítésű vagy jól szigetelt házaknál – ahol alacsony a hőveszteség, még hatékonyabban működik. 

Hátrányok:

• Magas kezdő beruházási költség – különösen hőszivattyú + napelem kombináció esetén.

• Téli időszakban csökkenő napelemes hozam – a rövidebb nappalok és kevesebb napsütés miatt télen kisebb a termelt energia mennyisége.

• Túlméretezés kockázata – ha a fűtési rendszer áramigénye magas (pl. infrapanelek használata nagyobb alapterületű házban), a szükséges napelem-kapacitás már gazdaságtalanná válhat.

• Változó elszámolási rendszerek – a szaldóelszámolás fokozatos megszűnése befolyásolhatja a megtérülést, és új, kevésbé előnyös elszámolás léphet a helyébe. 

Mikor érdemes ebben gondolkodni?

Napelemes fűtési megoldások akkor igazán hatékonyak, ha az ingatlan korszerű szigeteléssel rendelkezik, alacsony hőigényű, és a fűtési rendszer alacsony fogyasztású technológián alapul (pl. hőszivattyú). Kisebb otthonokban, nyaralókban az infrapanel vagy elektromos fűtőpanel napelemmel is működtethető, de csak körültekintő tervezés mellett érdemes ebbe belevágni. 

Családi házak esetében a lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre. A megfelelő megoldás kiválasztása során figyelembe kell venni az épület méretét, a hőszigetelés minőségét, a meglévő fűtési rendszert és a lakók igényeit. Gyakori megoldás hőszivattyú beépítése, padlófűtés kiépítése vagy napelemes rendszerekkel való kombinálás. A családi házak fűtése gyakran kombinálható melegvíz-ellátással is. 

Lehetőségek családi ház fűtéskorszerűsítésére:

• Hőszivattyú beépítése

• Padlófűtés kiépítése

• Napelemes rendszer telepítése

• Napkollektoros rásegítés meleg vízhez vagy fűtéshez

• Kondenzációs kazánra váltás (ha gázfűtés marad)

• Okosvezérlés (zónaszabályzás, termosztát automatizáció) 

Társasházi lakások esetén a lehetőségek korlátozottabbak lehetnek, de így is van mozgástér. A klímával történő fűtés, elektromos panelek, intelligens termosztátok beépítése, vagy a meglévő rendszer szabályozása révén jelentős megtakarítás érhető el. Egyéni gázkazán esetén kondenzációs kazánra váltás javasolt. 

Lehetőségek lakás fűtéskorszerűsítésére:

• Fűtésre optimalizált split klíma telepítése

• Elektromos fűtőpanel vagy infrapanel

• Okostermosztátok, zónavezérlés

• Gázkazán korszerűsítése kondenzációs típusra 

A hagyományos, nyílt égésterű vagy turbós gázkazánok mára elavult technológiának számítanak: nemcsak energiahatékonyságuk alacsonyabb, hanem biztonsági szempontból is kockázatosabbak lehetnek. Emellett a magasabb károsanyag-kibocsátásuk sem illeszkedik a mai környezetvédelmi elvárásokhoz.

A korszerűsítés egyik legkézenfekvőbb módja a kondenzációs gázkazánra való váltás, amely nemcsak hatékonyabb hőtermelést tesz lehetővé, hanem lényegesen kevesebb energiát is használ fel ugyanannak a hőmennyiségnek az előállításához. Ezek a készülékek a füstgázból kinyert hőt is visszaforgatják a fűtési rendszerbe, így kisebb fogyasztás mellett is azonos komfortot biztosítanak. 

Miért éri meg kondenzációs kazánra váltani?

• Akár 20–30%-os energiamegtakarítás a régi kazánhoz képest

• Alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás, környezetkímélőbb működés

• Nagyobb hatásfok – akár 100% fölötti névleges hatásfok is elérhető

• Okosvezérléssel is kombinálható, így még jobban optimalizálható a működés

• Jogszabályi előírás: új beépítés esetén már csak kondenzációs kazán helyezhető üzembe 

A konvektoros fűtés hosszú évekig elterjedt megoldás volt, különösen régebbi társasházakban és kisebb családi házakban. Előnye, hogy gyorsan felmelegíti az adott helyiséget, és zónásan – azaz szobánként külön-külön – szabályozható. Azonban napjaink energiahatékonysági és komfortelvárásai mellett a gázkonvektoros fűtés egyre kevésbé felel meg a lakossági igényeknek. 

A régi típusú konvektorok:

• alacsony hatásfokkal működnek,

• nem biztosítanak egyenletes hőeloszlást,

• nehezen vagy egyáltalán nem automatizálhatók,

• és gyakran nehézkes, költséges a karbantartásuk. 

Milyen lehetőségek vannak a korszerűsítésre?

1. Gázkonvektor cseréje központi fűtésre gázkazánnal

A legteljesebb megoldás, ha a konvektorokat egy korszerű kondenzációs gázkazánnal és radiátorokkal kiváltjuk. Ez jelentős beruházás, mert teljes fűtési hálózatot kell kiépíteni, viszont hosszú távon komfortosabb, takarékosabb és jól szabályozható rendszert kapunk.

2. Hőszivattyús rendszer telepítése

Energiahatékonyabb megoldás lehet, ha konvektor helyett hőszivattyút telepítünk, és az alacsony hőmérsékletű hőleadáshoz padlófűtést vagy fan-coilt alkalmazunk. Ez a rendszer zöld energiaforrással is kombinálható (pl. napelemmel), így akár a teljes fűtési költség lenullázható.

3. Elektromos fűtésre váltás (pl. fűtőpanel, infrapanel)

Költséghatékonyabb, egyszerűbb megoldás lehet, különösen kisebb alapterületű lakásokban, ha korszerű elektromos fűtőpaneleket vagy infrapaneleket szerelünk fel. Ezek gyorsan telepíthetők, és napelemmel kombinálva akár rezsimentes működés is elérhető.

4. Fűtésre optimalizált klímaberendezések alkalmazása

Olyan otthonokban, ahol a központi fűtés kiépítése nem megoldható, jó alternatíva lehet a split klímák használata. Ezek hőszivattyús elven működnek, így hatékonyan fűtenek és hűtenek is. 

A 2025-ös év egyik legfontosabb támogatási formája a lakossági napelemes pályázat, amely a napelemrendszerek telepítését ösztönzi. A cél, hogy a háztartások részben vagy teljes egészében saját maguk állítsák elő a működésükhöz szükséges villamos energiát – így csökkentve az energiaszámlákat és a hálózati terhelést. 

A tervek szerint 2025-ben újra elérhető lesz az Otthonfelújítási támogatás, amelynek fókuszában az energetikai korszerűsítés áll – így ide tartozik a fűtéskorszerűsítés is. A program célja, hogy a családi házban élő, legalább egy gyermeket nevelő családok anyagi segítséget kapjanak otthonuk felújításához. 

Bár az Otthon melege program 2025-ös fordulója hivatalosan még nem indult el, az elmúlt évek tapasztalatai alapján valószínű, hogy ismét elérhető lesz a háztartások számára. A program keretében korábban jelentős összegű támogatás volt igényelhető elavult fűtőberendezések cseréjére és a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére.