A hőszivattyú telepítés egyre elterjedtebb megoldás az energiahatékony és környezetbarát fűtési, hűtési és használati melegvíz rendszerek kialakítására. A telepítés előtt azonban érdemes tisztában lenni a vonatkozó jogszabályokkal, mivel a hőszivattyúk működését és beépítését több építési, energetikai és környezetvédelmi előírás is szabályozza.
Milyen jogszabályok vonatkoznak a hőszivattyú telepítésre? (a teljesség igénye nélkül)
Épületenergetikai szabályozás
A hőszivattyúk alkalmazására az egyik legfontosabb jogszabály a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, amely az épületek energetikai követelményeit határozza meg. A rendelet szabályozza az épületek energiahatékonyságát, valamint azt is, hogy az épületgépészeti rendszerek – így a hőszivattyúk – hogyan járulhatnak hozzá az energiafelhasználás csökkentéséhez. A hőszivattyúk megújuló energiaforrásként is figyelembe vehetőek az energetikai számításokban, ezért fontos szerepük van a korszerű, alacsony energiaigényű épületek kialakításában.
Az energetikai szabályozáshoz kapcsolódik a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet is, amely az épületek energetikai tanúsítását szabályozza. A hőszivattyús fűtési rendszer jelentősen javíthatja az épület energetikai besorolását, ezért gyakran alkalmazzák új építésű vagy korszerűsített ingatlanok esetében.
Építési és kivitelezési előírások
A hőszivattyúk telepítése az építőipari szabályozások alá is tartozik. A 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet meghatározza az építőipari kivitelezési tevékenység feltételeit, valamint azt, hogy milyen szakemberek végezhetnek ilyen jellegű épületgépészeti munkákat.
Emellett az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) is tartalmaz olyan előírásokat, amelyek a hőszivattyúk elhelyezését érinthetik. Ide tartozhat például a kültéri egységek elhelyezése, a zajterhelési határértékek betartása vagy az épületek közötti távolságra vonatkozó szabályok.
Energetikai rendszerek ellenőrzése
A 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az egyes energetikai rendszerek működésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza. Ez a rendelet többek között az épületgépészeti rendszerek energiahatékonyságával és ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat foglalja magában, amelyek a hőszivattyús rendszerekre is hatással lehetnek.
Hűtőközegekre vonatkozó szabályozás
A hőszivattyúk működéséhez gyakran fluorozott hűtőközegeket használnak, ezért ezek kezelésére az 517/2014/EU rendelet, az úgynevezett F-gáz rendelet vonatkozik. Ez az európai uniós szabályozás szigorúan meghatározza a fluorozott üvegházhatású gázok használatát, karbantartását és nyilvántartását.
A rendelet előírja többek között, hogy:
- a hűtőközegekkel kapcsolatos munkákat csak képesített szakemberek végezhetik
- bizonyos rendszereknél szivárgásvizsgálatot kell végezni
- a hűtőközegek felhasználását nyilvántartani kell.
Engedélyezési kötelezettség egyes rendszereknél
A hőszivattyú telepítés általában egyszerűbb engedélyezési folyamatot igényel, azonban bizonyos rendszerek esetében hatósági engedély szükséges lehet.
Ez különösen igaz:
- talajszondás hőszivattyúk esetén, ahol fúrási engedélyre lehet szükség
- talajvizes hőszivattyúk esetén, ahol vízjogi engedélyezési eljárás is szükséges lehet.
Melyik hőszivattyú típushoz milyen engedély kell?
A különböző hőszivattyú rendszerek telepítése eltérő engedélyezési követelményekhez kötött. Ez főként attól függ, hogy a rendszer milyen hőforrást használ (levegő, talaj vagy talajvíz), illetve hogy szükséges-e földmunka, fúrás vagy vízhasználat. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb hőszivattyú típusokat és a hozzájuk kapcsolódó engedélyezési szabályokat.
Levegő–víz vagy levegő–levegő hőszivattyú
A családi házaknál leggyakrabban alkalmazott megoldás a levegő hőszivattyú. Ezek a rendszerek a külső levegőből vonják ki a hőt, ezért a telepítésük általában egyszerűbb, mint a talaj- vagy vízalapú rendszereké.
Engedélyezés:
általában nem szükséges építési engedély
külön hatósági eljárás sem kell, ha a kültéri egység elhelyezése nem jár jelentős épületátalakítással
társasház esetén szükség lehet lakóközösségi vagy közös képviselői hozzájárulásra
Fontos szempontok telepítésnél:
a kültéri egység zajterhelése
a berendezés elhelyezése a szomszédos telkekhez képest
szükség esetén elektromos hálózat bővítése
Ha a hőszivattyút H-tarifával vagy napelemes rendszerrel szeretnénk üzemeltetni, akkor a villamosenergia-szolgáltató felé külön igénylést kell benyújtani.
Talajszondás (geotermikus) hőszivattyú
A talajszondás rendszerek mélyfúrással kialakított függőleges szondákat használnak, amelyek akár több tíz méter mélységből veszik fel a talaj hőjét.
Engedélyezés:
vízjogi létesítési engedély szükséges
részletes tervdokumentáció kell
a tervezést jogosult szakember készíti
a kivitelezés csak szakképzett kivitelezővel történhet
Az engedélyezési eljárást általában a vízügyi hatóság folytatja le. A mélyfúrás miatt geológiai és környezetvédelmi szempontokat is vizsgálhatnak.
Talajkollektoros rendszer
A talajkollektoros hőszivattyú sekély mélységben, általában 1–2 méter mély árkokban elhelyezett csőrendszerrel működik. A talaj felső rétegéből nyeri ki a hőt, ezért a kivitelezés kevésbé bonyolult, mint a mélyszondás megoldásoknál.
Engedélyezés:
sok esetben elegendő egyszerűsített vízjogi bejelentés
tervdokumentáció szükséges
a munkát általában szakemberrel kell végeztetni
Mivel a rendszer nem igényel mélyfúrást, az engedélyezési folyamat általában gyorsabb és kevésbé összetett.
Víz–víz hőszivattyú (kútból)
A víz-víz hőszivattyú a talajvízből nyeri ki a hőt. A rendszerhez általában két kút szükséges: egy a víz kitermelésére, egy pedig a visszasajtolásra. Ez a megoldás hatékony, viszont a legszigorúbb szabályozás alá tartozik.
Engedélyezés:
kútfúrás engedélye
vízjogi létesítési engedély
vízjogi üzemeltetési engedély
gyakran szükséges hidrogeológiai terv
A hatóság vizsgálja többek között a talajvíz védelmét, a víz mennyiségét és a környezetre gyakorolt hatást.
A hőszivattyú engedélyezetési folyamata
A hőszivattyú telepítésének engedélyezési folyamata attól függ, hogy milyen típusú rendszert telepítenek.
1. Tervezés és felmérés
Az első lépés a helyszíni felmérés és a megfelelő hőszivattyú típus kiválasztása. A szakember kiszámolja az épület hőigényét, és elkészíti a szükséges műszaki tervet.
2. Engedélyek beszerzése
Bizonyos rendszereknél hatósági engedély szükséges.
levegő–víz hőszivattyúnál általában nem kell külön engedély
talajszondás vagy víz–víz rendszer esetén vízjogi engedély és tervdokumentáció szükséges.
3. Villamosenergia igény bejelentése
A telepítés előtt szükség lehet a villamos hálózat bővítésére vagy a H-tarifa igénylésére, amelyet az áramszolgáltatónál kell bejelenteni.
4. Kivitelezés és üzembe helyezés
Az engedélyek megszerzése után a rendszer telepíthető. A beüzemelést szakképzett szakember végzi, aki ellenőrzi a működést és beállítja az optimális paramétereket.